Teljes zűrzavar

Teljes zűrzavar

Szóval mindenkinek köszönöm a véleményeket és már 4500 látogató járt az oldalon, ami miatt nagyon boldog vagyok. Örülök, hogy írhatok nektek és ti pedig élvezitek, amit csinálok. Itt is van a következő rész, amiben minden a feje tetejére áll. 

 

                Miután bementem a szobába a lányok mindent tudni akartak, hogy mi történt, hol voltunk, milyen volt és hasonlók. Röviden elmeséltem minden, arról, hogy mennyire megszűnik minden ha vele vagyok és arról, hogy mennyire is szeretem. 

-Na tessék itt van az én legjobb barátnőm, Jessica Smith, aki nem hitt a szerelemben és most fülig szerelmes egy, hogy is mondod mindig, tömegsztárocskába!-heccelt Krissy

-Jól van na, hát tudhattam én, hogy elkap a szerelem? Ártatlan áldozat vagyok.-nevettem.

-Igazából nem tudom, hogy el kéne e mondanunk, de van itt még valami Jess, amiről eddig nem szóltunk, mert lehet, hogy nincs is jelentősége.-kezdett bele Eve a mesélésbe, én pedig nem igazán értettem, hogy mire akar kilyukadni, hisz minden olyan tökéletesen alakult végül. Harry és én boldogok vagyunk, jól érezzük magunkat a srácokkal és azok vesznek körül, akiket legjobban szeretek.

-Hát, amikor Zayn megtudta, hogy te és Harry... tudod, hogy minden rendben van köztetek elég dühös lett, meg annyira furán viselkedett.-mondta Eve.

-Micsoda? De miért, mégis mit csinált vagy most mi van?- kérdeztem elámulva. 

-Hát megemlítettük neki, hogy elmentetek randizni meg ilyenek, meg, hogy szerintünk bele vagy zúgva Harry és erre ő kiviharzott a szobából bevágta az ajtót és nagyon rossz kedve lett.

-Hát igen, szerintem csak védeni próbál, már nekem is mondta többször, hogy nem Harry a megfelelő ember nekem. Ebből látom, hogy igazán törődik velem, igazi barát.-mondtam mosolyogva, mert tényleg annak gondoltam. A lányok furcsán összenéztek, majd Krissy szólalt meg.

-Szerintünk beszélned kéne vele.

-Oké, oké, holnap beszélek vele rendben? Bár nem tudom, miért kell túllihegni, egyszerűen csak jót akar nekem, mert barátok vagyunk.-mondtam sóhajtva.

-De ezt ő is biztos, hogy csak így gondolja, mármint, hogy csak barátok vagytok?-tette fel a kérdést Eve.

-Hát persze, mi mást gondolna?-értetlenkedtem. igazán nem értem mire akarhatnak kilyukadni. Zayn és én nagyon szeretjük egymást, mint barátok. Nincs értelme ezt tovább ragozni.-Én most elmegyek fürödni, aztán lefekszem, mert eléggé kimerített ez a nap.-mondtam, majd megöleltük egymást én pedig a zuhanyzó felé vettem az irányt. Lezuhanyoztam, majd lefeküdtem aludni, de előtte még kaptam egy SMSt Harrytől, hogy 

"Szép álmokat álmodj velem! Szeretlek! :) xx"

Mire én azt válaszoltam neki, hogy:

ˇInkább nem, utálom a rémálmokat. Szeretlek, te is álmodj szépeket! :) xx"

Majd mély álomba merültem

*******

            Eljött az első koncert napja nagyon izgatottak voltunk, az aréna tele volt emberekkel, akik mind a srácok neveit kiabálták. Eszméletlen volt. Régebben sohasem tudtam elképzelni, hogy hogy lehet ennyire rajongani valakikért és igazából még most sem fér bele a fejembe, de az tény, hogy én is meg tudnék már őrülni a fiúkért, annyira megszerettem mindannyiukat. Főleg Harryt, persze. Nagyon nagy showt csináltunk, mindenki el volt ragadtatva és persze mi is nagyon élvezték a fellépést. A what makes you beautiful című számukba, mikor Harry szólója van, odahúzott magához é egyenesen a szemembe énekelt, ami a pillangókat visszahozták a gyomromba és a gyönyörűségtől még a szemem is könnybe lábadt. Teljes szívemből beleszerettem, már nem volt visszaút.
             A koncert után volt egy közönségtalálkozója  a srácoknak, ahol mi nem voltunk ott, utána pedig volt egy kis szabadidőnk, amit én Harryvel akartam eltölteni, de neki valami dolga akadt, ezért el kellett mennie. Végül úgy döntöttünk a többiekkel, hogy meg kell ünnepelni az első fellépésünk sikerét és elmentünk New York egyik külvárosi részére és ott a csapat menedzserének hétvégi házában buliztunk. Rengeteget táncoltunk, és nagyon jó volt a hangulat, de egyszer csak nagyon rám tört Harry hiánya, hisz nagyon szívesen lettem volna vele, ezért kimentem a kertbe, ahol volt egy kis kocsi és és ráültem az elejére. Nem sokáig maradtam azonban egyedül, mert Zayn is kijött cigizni. Mikor meglátott rögtön oda is jött.
-Hát végre, hogy megvagy, kerestelek odabent, fogalmam sem volt hol lehetsz.-mondta aggódva.
-Hol lennék Zayn? Nyugi, tudok magamra vigyázni, nagylány vagyok már.- mondtam kissé durcásan. Nem értettem miért óv ennyire mindentől. Csak barátok vagyunk, nem felelős értem.
-Jól van már. Amúgy meg mi a baj, miért nem bulizol bent a többiekkel?-kérdezte.
-Semmi különös, csak egy picit elszomorodtam. Tudod, hiányoznak anyuék meg most Harry is, azt sem tudom, hogy mit csinál, meg őszintén egy picit honvágyam is van.-válaszoltam és egy könnycsepp szökött a szemembe.
-Jaj Jess, ne bánkódj, itt vagyok én neked, tudod, hogy mindig itt leszek!-ölelt meg Zayn. Az ölelése nagyon jól eset és valami furcsa bizsergés fogott el. Azt hiszem, hogy ez a biztonságérzet, vagy hasonlók.
-Köszönöm.-nyomtam egy puszit az arcára, mire ő elmosolyodott és így szólt:
-Én tudom, mitől lenne jobb kedved.-nézett mélyen a szemembe.
-Igen, és mi lenne az.- kérdeztem és megtöröltem a szememet.
-Énekelek neked.-és már bele is kezdett. A gotta be you című számból énekelte a lassú részt és közben végig fogta a kezem, majd felkért táncolni. Ő énekelt, mi pedig a ritmusra lassúztunk. Közben persze sokat nevettünk, de a végén valahogy nagyon szorosan egymáshoz simultunk és a fejemet a vállára hajtottam és csak engedtem, hogy ringasson a legjobb barátom. Egyszer cak azt hallottam, hogy Zayn hatalmasat sóhajt, amit nem tudtam hova tenni ezért rá is kérdeztem:
-Na mi a baj? Rosszul táncolok vagy mi?- néztem bele a szemeibe. Alig volt köztünk távolság és meg kell mondjam, innen közelről eszméletlenül helyes volt. Az az angyali arc, a szemek, elképesztő. 
-Tudod azon gondolkodtam, hogy mit akarsz te tulajdonképpen Harrytől.-kérdezte és fájdalmasan a szemembe nézett.
-Mi az, hogy mit akarom, hát Zayn tudod jól, hogy szeretem vagy mi.-feleltem, és megsimogattam az arcát.-Legyél velem őszinte kérlek és mond meg, hogy mi a bajod kérlek, fáj a szívem, mikor ilyen szomorúnak látlak.-kértem.
- Hogy magyarázzam ezt el neked? Túlságosan is bonyolult. felelte még mindig fájdalmasan.
-Mondd úgy, ahogy a legegyszerűbb.-mosolyogtam.
-De ígérd meg, hogy nem leszel nagyon mérges rám, mert ezt nem én irányítom és nem én akartam így, csak megtörtént.-mondta, amivel nagyon megijesztett, fogalmam sem volt mit akarhat ezzel az egésszel.
-Oké, oké csak kérlek mondd már, mert megőrülök.-sürgettem.
-tudod, amikor először találkoztunk, máris tudtam, hogy te egy nagyon különleges lány vagy, de aztán Harry beléd szeretett, inkább megpróbáltam elfelejteni az arcodat meg mindent. De aztán egyre jobban elkezdtek fájni a dolgok, mikor a medencében megláttalak titeket, akkor tudatosult bennem igazából, hogy nem vagy számomra egyszerűen csak egy barát. Eleinte tényleg örültem, hogy boldog vagy, de utána rájöttem, hogy engem kétségbe ejt, hogy nem velem vagy boldog . És tudod, hogy Harryt nagyon szeretem meg minden, de meg kell, hogy mondjam, hogy azt hiszem, hogy beléd szerettem.- mondta mélyen a szemebe, majd megcsókolt.

Hát ennyi lett volna ez a rész, a következő részben megtudhatjátok, hogy mi Jess reakciója Zayn tettére, és ígérem, hogy az sem lesz eseménytelen. Az új rész 20 rendszeres olvasó után jól és 10 komment után. Várom a véleményeteket és remélem nem unatkoztatok nagyon. Kérdezzetek nyugodtan és írjátok le, hogy mit gondoltok erről a részről.

Twitter: @iloovecherlloyd

Mit kéne tennem?

Mit kéne tennem?

Először is nagyon köszönöm a koemmenteket és továbbra is számítok a visszajelzéseitekre, mert nagyon jól esik minden egyes dicsérő szó vagy építő kritika. Sokat jelent az, hogy tetszik nektek a blog, mert örülök, ha más is örömet lel abban, amit én csinálok. Másrészt már 3800 látogató járt a blogon, ami eszméletlen nagy szám és nem tudom elégszer megköszönni ezt nektek. Jó tudni, hogy érdekli az embereket, amit csinálok. A következő rész 12 rendszeres olvasó után fog jönni, de itt is van az új rész!

  

 Nem telt bele egy fél perc sem Zayn máris jött utánam. Nem nagyon volt kedvem vele beszélni és nem is gazán értem, hogy miért jön állandóan utánam, de az tény, hogy jó érzés, hogy fontos vagyok neki. Krissy szerint simán belém van esve, de én ezt nem gondolnám, nem úgy viselkedik, mint aki szerelmes valakibe, meg tuti, hogy nem nyúlna hozzá a haverja csajához, azaz nem csajához hanem mindegy nem is vagyok senkije. 

-Ennyire szereted?-kérdezte és közben a falat nézte maga előtt. Bólintottam mire ő sóhajtott.- Nem gondolod, hogy talán másra kéne figyelned? Biztos sok pasi epekedve vágyakozik utánad.- erre keservesen nevettem, mert ha tudná, hogy mennyire nem így van....

-Amúgy meg ellökte magától Emmát, csakhogy tudd.-folytatta Zayn, mire én felkaptam a fejem és a szívem reményteljesen megdobbant.

-Komolyan mondod?- kérdeztem, miközben egy könnycseppet söpörtem ki a szememből. Zayn bólintott, majd kinyitódott az ajtó és Harry lépett ki rajta.

-Hát itt vagy, Jess annyira sajnálom.-mondta, majd odajött hozzánk.

-Én most jobb ha megyek, de Jess csak okosan oké? Nem szeretném ha bajod esne.-mondta Zayn egy csepp szomorúsággal a hangjában, amit megint csak nem tudtam hova tenni, de csak bólintottam, Harry pedig megköszönte neki a szemével, hogy békén hagy minket.

-Figyu, mi lenne, ha feljönnél a szobámba, nem akarom itt elmagyarázni, fent mindent  meg fogsz tudni.-bólintottam, mert nem volt erőm megszólalni. Össze voltam zavarodva. Harry megfogta a kezemet és felvezetett a lakosztályukba, közben egymáshoz sem szóltunk és én csak az összefont kezünket bámultam és rettenetesen szédültem. Talán a sokk miatt, talán a sírás miatt, nem tudom, de nem volt energiám ellenkezni. Mikor felértünk Harry leültetett és ő pedig velem szembe telepedett le és egy könnycseppet törölt le az arcomról, ami egyszerűen perzselte, égette a bőrömet. Fájt még az érintése is.

-Nem is kérdezel semmit? Nem is mondasz semmit?-kérdezte Harry miközben mélyen a szemembe nézett és azt hittem, hogy átlát rajtam. Pillantása a lelkemig hatolt.

-Mit kéne kérdeznem? Azt hiszem mindent láttam, amire kíváncsi voltam.- mondtam alig hallhatóan és közben mereven magam elé bámultam.

-De nem is értem, szakítottam vele, fogalmam sincs mi ütött belé. És Jess az a csók nekem nem jelentett semmit. Meg sem mozgatott, fel sem izgatott, mintha meg sem történt volna. Amúgy meg el is toltam magamtól, ha ezt Zayn nem mondta volna.-ránéztem és a szemeben most a fájdalom tükröződött. Ezt ő is megérezhette, mert szinte ösztönszerűen megfogta a kezemet, ami melegséggel töltött el.

-Tudom Harry, csak eszméletlenül fáj az a tudat, hogy elveszíthetlek. Soha érted, soha nem akarlak elveszíteni, pont azért, amit az SMS-ben is írtam. És mikor az a csaj megcsókolt azt éreztem, hogy nem vagy az enyém és ez összetörte a szívem.-erre ő odajött hozzám és megcsókolt, úgy, hogy rögtön hazataláltam.

-Soha nem foglak elengedni, ezt jegyezd meg.-mondta mélyen a szemebe, mire nekem most már a gyönyörűségtől csurrant ki a könnyem.- És tudod miért? Mert szeretlek. Csak téged, nem Emmát. Már ahogy megláttalak a táncterembe elraboltad a szívemet és azóta sem adtad vissza és nem is kell, csak vigyázz rá nagyon. Oké?-mondta, mire én már megint bólintottam és ismét megcsókoltam. Fejemet a két keze közé vette és nyelvünk gyönyörű táncba kezdett. Sohasem akartam elengedni. de most kivételesen mégis ő hagyta abba és megszólalt-Azt akarom, hogy mindenki megtudja Jess, hogy az enyém vagy. Mert az enyém vagy, nem tehetsz ellene már semmit.

-De ugye ez nem fog még egyszer előfordulni Harry? Ugye nem fogsz visszaélni a helyzettel? Csak ígérd meg és tudom, hogy minden rendben lesz.- mondtam mélyen a szemébe. Mire ő elmosolyodott és nagyon lágyan csókolt meg megint.

-Gyere el velem valahova ma este. Bebizonyítom, hogy mennyire szeretlek oké? Csak te meg én és akkor mindent tisztázhatunk. Ígérem nem bánod meg.- suttogta a fülembe miközben a nyakamat csókolgatta. Eszméletlenül jól csinálja, nem is értem, hogy lehet valaki ennyire profi. Csak ellazulok a karjaiban és az egész világ megszűnik körülöttünk. Mire én egy okéval válaszoltam, amit ő egy puszival hálát meg. Ebben a pillanatban Louis és Niall belépett a lakosztály ajtaján.

-Uh, bocs srácok, nem akartunk zavarni.- sajnáltam, hogy félbeszakították ezt a pillanatot, mert a mennyekben éreztem magam, de mégis így szóltam:

-Nem gáz, már úgyis menni akartam.-mondtam és még adtam egy búcsúpuszit Harry szájára, akit látszólag eléggé zavart a haverjai érkezése.

-Akkor 8ra legyél kész. Érted megyek, öltözz lazán jó?

-Okés, sziasztok!-köszöntem el, majd becsuktam magam mögött az ajtót és boldogan távoztam. Még mindig káosz volt a fejembe, de mégis repülni tudtam volna az örömtől, Harry szeret és én is szeretem őt. Csak ez számít. Csak ez az Emma menne már ki a képből, bár hála Istennek még dél előtt távozik a hotelből. Bementem a szobámba és bekapcsoltam a gépemet. Twitteren a következő kiírást találtam Harrytől:

"Baby you light up my world, like nobody else. ;) xxx"
Ez örömmel töltött el és úgy döntöttem, hogy jobban teszem, ha az esti randi előtt alszok egyet, hogy jó formában legyek. Be is feküdtem a puha ágyba és öt percen belül már mély álomban voltam.

*********

Miután felkeltem kicsit sietnem kellett, mert elmúlt már 6 óra is. Nem tudom, hogy tudok mostanában ennyit aludni, biztos az időeltolódás vagy hasonlók miatt. Elmentem lezuhanyozni, majd készülődni kezdtem. Mivel azt mondta Harry, hogy lazán öltözzek egy egyszerűbb ruha összeállítást választottam, de a hajamat a vállamra engedtem.

Alig készültem el máris kopogtattak az ajtón. Harry volt az. Megint eszméletlen jól nézett ki. Egy laza farmer és egy pulcsi volt rajta, haját pedig lazán oldalra csapta.

-De csinos vagy.- mondta és puszit nyomott az arcomra.- Indulhatunk?

-Köszönöm és naná, hogy indulhatunk. De hova is megyünk?- kérdeztem, mire ő megint csak elmosolyodott.

-Majd meglátod.- mondta rejtélyesen és kézen fogva kimentünk a bérelt kocsijához.-Kisasszony.- nyitotta ki előttem az ajtót.

-Köszönöm uram.- kuncogtam és beszálltam a gyönyörű fekete Audiba.

A kocsiban sokat nevettünk és beszélgettünk, de igazából lényegtelen dolgokról, aztán leparkolt egy parknál, ami elég kihalt volt, de mégis nagyon romantikus. Kiszálltunk és ő a csomagtartóból egy plédet és egy piknik kosarat vett elő. Nagyon örültem neki, hogy piknikezni hozott, hiszen imádok a szabadban enni. Lepakoltunk és elővettük a kajákat. Csupa finom dolgot hozott. Szendvicseket, epret, nutellát, tejszínhabot és sütiket.

-Hogy tetszik?-kérdezte.

-Hát elég szép hely, meg kell, hogy mondjam és imádom a nutellát.-feleltem.

-Reméltem is.-mondta és leült mellém.- Annyira szeretek piknikezni. A szabad levegő, a jó társaság , a kaja, mindig boldoggá tesz, de most különösen örülök, hisz veled vagyok itt.-mondta mire én ismét elpirultam ő meg csak nevetett, mert megint zavarba hozott.

- Ne nevess! Ez egyáltalán nem miattad van, csak a meleg levegő.-mondtam eléggé flegmán.

-Ó tényleg, akkor nyilván ez sincs rád hatással.- csókolt meg. Mivel ülő helyzetben voltam ő felém emelkedett, majd lassan hátradöntött a pléden és még mindig az ajkaimon csüngött. Mivel eléggé gyorsan haladt én úgy gondoltam, hogy lassítani kéne, hiszen mégis csak ez az első igazi randink és semmit sem szabad siettetni, mert elmúlik a varázsa a dolgoknak, eltoltam magamtól.

-Inkább együnk először, éhen halok és az a szendvics csak arra vár, hogy megegyem.-mondtam, mire Harry bólintott és ő is elkezdett enni egyet. 

A szendvicsek után elkezdtük enni az epret. Harry belemártott egyet a nutellába, majd tejszínhabot fújt rá és a szám felé reptette. Bekaptam, mire az orrom tejszínes lett ő pedig letörölte róla. Nagyon sokat nevettünk és tényleg nagyon romantikus volt az egész. Kezdett besötétedni és egyre hidegebb is lett. Egy picit már dideregtem is, mire Harry levette a pulcsiját és mondta, hogy vegyem fel. Először nem akartam, de aztán mégis rábeszélt, mert ő úgysem fázik. Pár perc múlva így szólt:

-Most már tényleg hideg van, mi lenne, ha kihoznék még egy takarót a kocsiból és betakaróznánk.- bólintottam és hamarosan jött is vissza az újabb pléddel. Betakaróztunk és nagyon szorosan egymáshoz bújtunk. Egy ideig csak így ültünk egymáshoz bújva, majd egyre jobban vele szerettem volna lenni. Megcsókolt először egész lágyan, szint csak súroltuk egymás ajkát, majd egyre és egyre vadabbul és szenvedélyesen. Harry keze egyre lejjebb vándorolt a csípőmig, majd levette rólam a felsőt, de a póló rajtam maradt és én is levettem róla az övét. Háttal lefeküdt a takaróra én pedig a hasán voltam. Közelebb és közelebb vont magához és a vágyaim már az egekben voltak. Akartam őt, jobban, mint bármit, mikor vele vagyok úgy érzem, hogy semmi sem számít. Csak ő és én. Ez a lényeg és tudom, hogy ő is így érez. 

-Harry, kérlek még ne itt és ne most.- mondtam két csók között.

-Oké.- mondta, miközben a nyakamat csókolgatta keze pedig a nadrágom csatjával játszott. 

-De komolyan. mondtam és egy picit elhúzódtam tőle, mire ő bólintott és a felsője után nyúlt.

-De nem menekülhestz örökké!-mondta rossz fiús mosolyával.

-És nem is akarok.-válaszoltam és mégegyszer megcsókoltam a száját. Majd felálltam és elkezdtem összepakolni.

Azt hiszem kijelenthetem, hogy Harryvel lenni a világ legjobb dolga, annyira szenvedélyes és édes. Egyszerűen csak szeretem és azt akarom, hogy ezt ő is tudja. Beszálltunk a kocsiba és visszamentünk a hotelba. A szobám ajtaja előtt még megöleltük egymást eléggé hosszasan, majd mikor a búcsúra került a sor Harry így szólt:

-Már most hiányzol, alig vároma holnapot.

- Én is.-mondtam és még egy búcsúcsókot nyomtam az ajkára.

-Hé Jess, szeretlek.

-Tudom.-válaszoltam és becsuktam magam mögött az ajtót.

   

Hát ennyi lett volna, remélem tetszett. Légyszi írjátok meg a váleményeteket erről a részről is, sokat jelentene. A következő rész 12 rendszeres olvasó után jön. Szerintem ez most uncsira sikeredett, de legalább végre béke van és dúl a lamúr. Kérdés, hogy meddig lesz felhőtlen a kapcsolat, hiszen egy féltékeny ex nagy bajt tud okozni. Kommentlejetek és osszátok meg a blogot. Sokat jelentene. Szeretlek titeket!!

Twitter: @iloovecherlloyd