Probléma a mennyországban

Probléma a Mennyországban

Köszönöm mindenkinek a kommenteket, nagyon jól estek, mindenkit szeretnék megkérni arra, hogy a fejezet végén fejtse ki a véleményét a részről, mert nagyon fontos nekem, hogy ti mit gondoltok az írásról és úgy döntöttem, hogy egy kis játékot is beleviszek a sztoriba, szóval légyszi írjatok ötleteket, hogy mivel lehetne viccesebbé, izgalmasabbá tenni a fanficitonömet. Írhattok vicces szituációkat, párbeszédeket vagy szereplőket, akiket a következő részek folyamán szeretnétek viszont látni. Benne vagytok??
Na de nem is szaporítom tovább a szót, itt az új rész.

-Jajj, hagyj már békén, részeg vagy ember!- ellenkeztem, de ő mintha meg sem hallotta volna, kezét a derekamra csúsztatta és végignyalta a nyakamat.- Ne keljen megint ez csinálni kérlek!- könyörögtem neki, de Logan nem engedett kérésemnek.
-Egyszerűen nem tudlak elfelejteni bébi, most meg azzal a kis buzi sztárgyerekkel lógsz, ahelyett, hogy visszajönnél végre hozzám, emlékezz csak, milyen jól bántam veled!- nyomott a mosdóhoz az alkoholtól bűzlő ex barátom. 

~Kevés dolog van az életben, amit megbántam, hiszen a hibáim tettek azzá, amivé váltam, de ő az egyik olyan ember, akit nagyon sajnálok, hogy valaha közel engedtem magamhoz. Ehhez, hogy megértsétek egy kicsit visszatekintek a múltba. 16 éves lehettem, amikor Logannal összejöttem, azt hiszem sohasem voltam belé igazán szerelmes, sőt Harry előtt senkibe, de ő annyira édes volt és kitartóan próbálkozott, hogy végül összejöttem vele, már fél éve jártunk, de semmi komoly nem történt közöttünk és ez csak rajtam múlt, mivel nem engedtem magamhoz közel. Egy nyár végi buliban aztán nagyon eldurvult a helyzet. Logan rossz társaságba keveredett, olyan srácokkal lógott, akiket én sohasem kedveltem igazán, mert füveztek és kihasználták a nőket, de Log ezeket a dolgokat nem csinálta, legalább is én azt hittem. A lényeg az, hogy azon a szörnyű éjszakán a volt barátom szívott a haverjai anyagából meg ivott és teljesen kifordult magából. Én csak kicsit be voltam csiccsentve, tehát tudtam pontosan, hogy mi folyik körülöttem, elfáradtam, ezért bementem az egyik hálószobába, mivel ez egy privát házibuli volt az egyik barátnőmnél. A sminkemet akartam megigazítani, ezért a szoba fürdője felé vettem az irányt és akkor lépéseket hallottam a hátam mögött és azt, hogy Logan a nevemet kiabálja.

- Állj meg bébi, beszélni akarok veled!- üvöltötte részeges hangon és mivel én eléggé mérges voltam rá, mert láttam, amikor elszívta a füves cigit a srácokkal nem akartam hozzászólni és megfordulni sem, csak annyit válaszoltam neki, hogy:

- Hagyjál már Log, ennek vége, nem akarok veled beszélni!

- De én szeretlek és tartozol nekem!- felelt, mikor beértem a mosdóba, ő is jött utánam.

- Ugyan mivel tartoznék én neked?- kérdeztem felháborodottan.

- Tudod te azt pontosan, soha nem adtál vagy tettél értem semmit én pedig hercegnőként kezeltelek.- mondta, ami teljesen kiverte nálam a biztosítékot.

- Log, mindketten tudjuk, hogy ez nem igaz. Mégis mit vársz tőlem? Tudod jól, hogy nem, érzem azt, amit kéne, mindkettőnknek jobb, ha nem vagyunk együtt, lásd be! - könyörögtem neki.

- Ez hülyeség, te az enyém vagy!- szorított a mosdókagylóhoz és alkoholtól és cigitől büdös lehelete megcsapta az orromat.

- Hagyjál már, részeg vagy!- parancsoltam rá, de meg sem hallotta, hanem ezt mondta:

- Most pedig azt teszed, amit mondok!- fogott egy bicskát a torkomhoz, amit magam sem tudtam, hogy honnan szerezhetett, hiszen ő nem szokott ilyesmit magánál hordani.

- Kérlek szépen ne csinálj butaságot!- könyörögtem neki szinte sírva.

- Akkor te se, most pedig vedd le a a ruháidat!- parancsolta, miközben a kést még mindig a nyakamnál tartotta, de nem engedelmeskedtem neki.

- Kérlek hagyj elmenni!- suttogtam, hiszen a félelemtől még kiabálni sem tudtam.

- Még csak az kéne!- nevetett fel gúnyosan és közben le is köpött. A bicskát pedig a nyakamtól elvette és azzal vágta szét a rajtam levő rózsaszín miniruhát, közben a bőrömet meg is sebezte a vágóeszközzel, ami miatt a vérem kezdett szivárogni, hihetetlen fájdalmat éreztem, de nem a seb miatt, inkább a megaláztatás miatt. Ott álltam ezelőtt a részeg disznó előtt és még esélyem sem volt védekezni, ha kiabálnék senki sem hallana, hisze a többiek az udvaron vannak, ahol valószínűleg üvölt a zene.

Logan elkezdte csókolgatni vagy nyalogatni a testemet és engem a hideg rázott az undortól, közben végig sírva kérleltem, hogy hagyja abba, de hasztalan volt bármilyen próbálkozás is. A következő pillanatban a részeg fiú a földre lökött én pedig úgy bevágtam a fejem a padlóba, hogy vérezni kezdett a fejem is és forgott körülöttem a világ. Innen kezdve már csak emlékfoszlányok maradtak meg, ahogy Logan rám fekszik és azt csinál a testemmel, amit csak akar, én a kábulattól mozdulni sem tudtam, minden elsötétült és már csak arra ébredtem, hogy meztelenül fekszem a padlón és a ruháim piszkosan a véremtől. Elszörnyedtem és sírva hívtam fel anyukámat, hogy jöjjön értem, addig bementem a szobába, amihez a mosdó tartozott és megnéztem egy tükörben, hogy mit tett velem az az állat, a testem vágásokkal volt tele, a hajam és az arcom véres volt. Elszörnyedtem a látványtól. Kinyitottam a szekrényt, amiben csak férfi ruhákat találtam  és felkaptam magamra egy sortot és egy meleg pulcsit. 10 percre rá anya jött be a szobába, én az ágyon feküdtem sírva, mikor anyukám meglátott az ő könnyei is eleredtek és hazavitt. 

Ezután 18 éves koromig pszcihiáterhez kellett járnom, aki rengeteget segített, a szüleim nem engedtek sehova, de én azt túl lettem mindenen és a tánc új életet adott. Visszaadott mindent, amit elvesztettem, persze elköltöztünk a városból, egyenesen Londonba de egyik barátomnak sem meséltem az esetről, még Harrynek sem, mert tudom, hogyha ezt megtudná elundorodna tőlem. Senkinek nem kívánok hasonlókat, ez az életem sötét foltja~

A felismerés és az újra találkozás minden sebet feltépett bennem és ahogy Logan végignyalta  anyakamat előtörtek a könnyeim, nem engedhettem, hogy ez megint előforduljon velem, ezúttal nem!

- Logan szánalmas vagy és utállak!- mondtam egyenesen a szemébe, mire ő csak felröhögött.

- Megint a régi procedúra? Leveszed magadról a ruhádat, vagy megint nekem kell ezt megoldanom?- suttogta a fülembe, mire engem hányinger fogott el, ami elől évekig menekültem, most itt állt velem szemben és megint eljött, hogy magáévá tehessen, de ezúttal erősebb leszek. Körülnéztem a mosdóban, hogy keressek valamit, amivel leüthetném vagy valami, de nem találtam. Kétségbeesve néztem, hogy hol lehet a táskám, de eszembe jutott, hogy nem sokkal azelőtt, hogy bejöttem a mellékhelyiségbe odaadtam Liamnek, hogy vigyázzon rá, nem tudtam megvédeni magamat, fogalmam sem volt mit tehetnék, kiszolgáltatott voltam, megint. 

Logan a zsebébe nyúlt és elővette zsebkését, amitől már szinte az ájulás kerülgetett, de erősnek kell mutatkoznom, nem akarom, hogy lássa, hogy félek, pedig belül rettegtem és minden sötét emlék ismét előttem volt. Nem tudtam, hogy engedhettek be egy ilyen alakot egy ilyen előkelő helyre, mint ez, főleg késsel, hiszen szigorú szabályai vannak ennek a bulicenternek. Volt barátom végighúzta a kést a vállamon én pedig éreztem, ahogy előtörnek a vércseppjeim és fájdalmamban felszisszentem.

- Na, kislány,mit lépsz, levetkőzöl nekem?- kérdezte.

- Soha!- mondtam egyenesen a szemébe.

- Akkor piszkosan akarod csinálni, nekem úgyis jó, hiszen ezt pontosan tudod.-nevetett, mire kigördült egy könnycsepp a szememből.

Ebben a pillanatban kicsapódott a mosdóajtó és Harry állt az ajtóban.

- te meg mi a f***t csinálsz a barátnőmmel?- kérdezte dühösen.

- Á, megjött már a pótlékom is, most komolyan Jessy, rá cseréltél le? Na ne röhögtess ki!- nevetett fel Logan.

- Fogd be a pofád és jobb ha eltakarodsz, mert a biztonságiak már úton vannak!- üvöltötte Harry és mellettem termett, támadómnak pedig behúzott egyet, aki elejtette a fegyverét és tompa puffanással a földre esett, de Logan kapcsolt és a kés felé vetette magát.

- Nekem így is jó, így te is meg  a kis barátocskád is megkaphatja  büntetését és te buzikám az első sorból nézheted, ahogy kihasználom a barátnődet vagyis az enyémet.- fogta a kést most már Harry torkához, amire a számat sikoly hagyta el. Nagyon féltem, szorítottam Harry kezét és magamban már lepergett előttem minden rossz. Reszkettem, mint a nyárfalevél és a ájulás határán voltam. Logan csak röhögött és közben engem és a barátomat nézte.

- Most már láthatod Jess, hogy milyen jó sorod lenne, ha még velem lennél, erre semmi szükség nem lenne, de neked ez a puha pöcs sztárocska kellett. Mond csak, megérte ez neked?- kérdezte, mikor már az egész arcom vizes volt a  könnyeimtől, semmit sem értettem, nem tudtam, hogy találhatott meg és mit akar még mindig tőlem. Nem keresett egyszer sem, jól megvolt nélkülem. Kihasznált, tönkretett és amikor már egyenesben volt az életem eljött, hogy újra megtegye, de most azt is büntette, akit mindenkinél jobban szerettem és ezt nem engedhettem. Miközben a srác engem figyelt Harry fogalmam sincs hogyan de kirúgta a kezéből a bicskát és egy pillanat alatt a földre teperte ezt az erőszakos bunkót. Ebben a másodpercen jöttek meg a biztonságiak és átvették ezt az őröltet az én hősömtől. Én pedig Harry karjaiba vetettem magamat és csak sírtam és sírtam.

- Szeretlek kincsem, kérlek soha többé ne menj el nélkülem sehova, megértetted?- suttogta a hajamba Harry, miközben én bólogattam.- Na most pedig lépjünk le innen! A kocsi a parkolóban van, a fiúkért meg majd elküldünk egy másikat, egy percig sem maradok tovább ezen a helyen!- mondta undorodva, amii megint csak egy bólintással feleltem meg.- Ezt pedig vedd fel!- nyújtotta felém a felsőjét, hogy eltakarhassam a vérző és reszkető kezemet.

A hátsó bejáraton távoztunk és mikor kiértünk Louis és El pont ott ölelkeztek, mikor megláttak minket odarohantak, de Harry csak annyit mondott nekik, hogy:

- Jess rosszul van, most lelépünk!- a pár vette a lapot és fél perc múlva már a fekete Audiban ültünk. 

Én még mindig reszkettem és féltem, hogy mindent el kell magyarázni Harrynek, féltem, hogy elhagy, hogy undorodni fog tőlem és többet rám sem akar majd nézni.

- Nem kell mondanod semmit, csak aludj és tudd én mindig szeretni foglak Jessica Hannah Lee Smith!- mondta Harry és megpuszilta  asebemet, amit időközben be is borogatott.

- Köszönöm, hogy vagy nekem. Egy hős vagy, imádlak!-feleltem és a vállára hajtottam a fejemet.

Hát ennyi lett volna, remélem nem volt nagyon unalmas. Mindenkit még egyszer nyomatékosan megkérek, hogy írjatok ötleteket, párbeszédeket, szavakat vagy vicces jeleneteket, amit a későbbiek során látni szeretnétek a sztoriban és ami a legfontosabb, hogy fejtsétek ki a véleményeteket a részről, akár hosszabban is. Remélem azért tetszett és nem volt túl sötét. Köszi szépen, hogy olvassátok, amit én itt összezagyválok. Imádlak titeket!!