What doesn't kill you, makes you stronger..

What doesn't kill you, makes you stronger (Ami nem öl meg, az megerősrít)

Először is nagyon szépen köszönök mindent biztatást, nagyon jól esik, hisz ezt a blogot nem csak a magam, hanem a ti szórakozásotokért hoztam létre. Ma reggel, mikor feljöttem az oldalra észrevettem, hogy 6350 látogatója volt már a blognak, ami szerintem egy hónap után hatalmas teljesítmény és ez nem az én érdemem, hanem a tietek. Valamint túlteljesítettétek a kérésemet is, hogy legyen meg a 30 rendszeres olvasó, mert most járunk 34nél, és többet is kommentáltatok, mint amit kértem. Nagyon sokat jelent ez nekem és köszönöm szépen. Viszont bocsánatot is kérek, mert már majdnem egy hete nem írtam, mert nem igazán volt rá időm, de most egy meglepetésekkel és extrákkal teli résszel leplek meg titeket, hisz ilyen fantasztikus olvasók megérdemlik. Remélem tetszeni fog. Szeretlek titeket!!!

-Baszd meg Zayn, nem igaz, hogy nem tudsz kopogni! Ne állj úgy ott, mint egy idióta inkább menj ki. Dolgunk van.-kiabált Harry, mivel Zayn eltorzult és egyben szomorú arccal állt az ajtóban. Nem tudom miért, de nekem is bűntudatom támadt, megint, főként Zayn arcát elnézve.

-Öhhm...izééé...nem haragudjatok, bocsi már itt sem vagyok.-mondta elhaló hangon. Nagyon sajnáltam, hogy pont ő és pont ekkor jött be a szobába, de azt hiszem még jól is jött, mert lehet, hogy még nem is voltam kész erre az egészre.

Gyorsan felugrottam az ágyból, magamra kaptam a ruhámat.

-Te meg most mi az Istent csinálsz Jessica, megmondanád?-kapta el a csuklómat Harry és értetlenül nézett a szemebe.

-Hát szerinted mit, Zayn után megyek, láttad te, hogy mennyire megviselte, meg kell magyaráznom neki ezt.-feleltem.

-De minek? Nem ő a barátod, én vagyok az és éppen egy fontos dolog közben voltunk.- ült fel és így az orrunk csak milliméterekre volt egymástól. Gyönyörű szemeiben némi huncutságot és vágyat fedeztem fel, amitől elolvadtam, de mégsem adtam meg magam.

-Majd befejezzük máskor, úgy néz ki ennek még nem jött el az ideje.-makacskodtam

-Esküszöm megőrjítesz, te nő.-csókolt meg.-De akkor sem értem, hogy miért olyan fontos Malikkal tisztázni a helyzetet.

-Azért Harry, mert a barátom és fontos nekem.-feleltem, majd beleültetett az ölébe.

-De nem lehet ezt egy kicsit később elintézni, nekem most szükségem van rád. Csak legyél velem, oké?-szorított magához.- Nem kötelezlek semmire csak állj mellettem, mindig.- hajtotta félre a hajamat és a nyakamat kezdte csókolgatni, amivel tudta pontosan, hogy mindig ellazít.

-Nem lehet Harry, szeretnék de előbb el kell ezt intéznem. Csak érts meg. Ő a legjobb barátom.-fogtam a fejét a két kezem közé. 

Harry lemondóan bólintott és látszólag csalódott volt és nem is igazán értette a helyzetet. Én is szívesebben lettem volna vele, de Zayn arckifejezése és a szerelmi vallomása valamiért nem hagyott nyugodni. Belebújtam a cipőmbe és elindultam megkeresni barátomat. 

Mindig, mikor Zayn ideges kimegy cigizni, ezért az első utam a ház elé vezetett és ott is találtam őt. Ott ült a kocsin, amin néhány órával ezelőtt én ültem és, ahol a csók és a vallomás is történt. Odakuporodtam mellé, mire ő rám nézett fájdalmasan rám mosolygott és ezt kérdezte:

-Te miért nem vagy a barátoddal? Úgy láttam egész jól szórakoztatok.-majd megint elfordult.

-Ne gyerekeskedj már Zayn, tudod jól, hogy szeretjük egymást Harryvel és egy kapcsolatban történnek dolgok. De ezt neked nem kell bemutatnom szerintem. És amúgy is mi a fenéért nem tanulsz meg kopogni?

-Jó igazad van, csak olyan rosszkor jött, hogy megláttalak titeket még nem voltam erre felkészülve és szerintem soha nem is fogok.-felelte és még mindig bús szemét rám emelte. Valami megfogott a szemében, magam sem tudom, hogy mi, de gyönyörű volt. A gyomromban pillangók kezdtek repkedni, talán csak sajnálatból, talán más miatt, de nem arra még gondolni sem merek, hiszen nekem egyetlen fiú kell, az pedig Harry, legalább is azt hiszem. 

Zayn kifújta a füstöt, majd elnyomta a csikket és mereven a szemembe nézett.

-Nézd Jessy, most hogy pontosan tudod, hogy mit érzek és tudom, hogy te nem érzed ugyan ezt, azt hiszem, hogy talán jobb lenne, ha a következőkben nem lennénk annyit együtt. Tudod, a barátod maradok meg minden, de nem bírok viselkedni a jelenlétedben. Megőrjít ha Harry hozzád ér, mindig azt kívánom, hogy bárcsak én lennék a helyében.-mondta, és ezen szavak hatására egy nagy, kövér könnycsepp csordult végig az arcomon. A szavai tűzként perzseltek. Zayn a legjobb barátom, nem akarom elveszíteni, ahhoz túlzottam szeretem, hogy ennek vége legyen. Nem bírnék idegenként tekinteni rá.

-Zayn kérlek ne csináld már.-könyörögtem és megfogtam a kezét.-Szeretlek, hallod!-mondtam mélyen a szemébe, miközben az orrunk akaratlanul is majdnem összeért.

Zayn az arcomat két keze közé fogta és úgy néztük egymást egy ideig, simogatta hüvelykujjával az orcámat közben pedig végig 1000rel vert a szívem és nem tudtam gondolkodni közben, annyira elvarázsolt az a barna szempár és tökéletes, isteni arc. Nem tudtam mit csináljak, nem akarom se Zaynt se Harryt elveszíteni.
-Az a baj, hogy én máshogy szeretlek, és ez így nekem nem fog menni. Nem vagyok hozzá elég erős.-suttogta a fülembe. Nagyon fájt, amit mondott, mert nem akartam elveszíteni őt. Szorosan hozzábújtam és éreztem, ahogy ő megfeszül, valamiért nem tudtam elengedi, talán érzek iránta valamit? A tudattól, hogy elveszíthetem zokogni kezdtem. 
-Jess, kérlek ne sírj, így még nehezebb. Felejtsük el ezt az egészet és legyen olyan minden, mint régen. Hogy én mekkora egy hülye állat vagyok, hogy nem tudtam befogni a pofámat és nem bírtam magammal. Verd ki a fejedből ezt az egészet jó?-hadarta a fülembe a fiú, miközben ha lehet még szorosabban ölelt.
-Jó lenne, de ez nem így működik.-hüppögtem.-Ajj Zayn én csak annyira szeretlek téged is és Harryt is. Nem is tudom mit kéne tennem. Egyikőtöket sem tudnám elengedni.- mondtam és pontosan a szemébe néztem. Éreztem, ahogy lélegzik, a szívverését is éreztem izmos testén át. Letörölte az arcomról a könnyeket, majd egy hosszú, fájdalmas puszit nyomott a homlokomra.
-Majd meglátjuk, hogy alakul, minden rendben lesz, ígérem, jó? Megpróbállak elfelejteni, mindkettőnk érdekében és lehetünk újra barátok oké? Jeyn (Jess és Zayn) újra együtt.-erre mindketten nevettünk, majd visszamentünk a házba.
Bent a többiek már vártak ránk, Harry is lent volt.
-Itt a mi kis ünneprontónk.-üdvözölte Zaynt.
-Harry! Hagyd már abba.-utasítottam, mire Harry megadóan felemelte a kezét.
-Oké, oké.-felelte.
-Amúgy holnap estére nagy bulit tervezünk Jess,még délelőtt továbbutazunk Los Angelesbe, szóval menjünk is vissza a hotelbe és pakoljunk, mert reggel minél korábban indulni kell.-mondta Liam.
-Oké, akkor lehozom a cuccaimat és felőlem indulhatunk is vissza a szállodába.-feleltem, majd a lépcső felé vettem az irányt. A táskámba gyorsan belepakoltam az ajándékokat, amit Harrytől kaptam, az iPhonom kíséretében és már készen is álltam az indulásra. Visszamentem a srácokhoz.
-Indulhatunk is.-jelentettem ki. Harry odajött hozzám, kézen fogott és az ajtó felé vezetett.
-Te velem jössz vissza, igaz?-kérdezte kifelé menet, mire én bólintottam és gyorsan elköszöntem a többiektől és egy holnap találkozunkkal búcsúztunk.
Harry autójában még beszélgettünk, meg hülyéskedtünk, de semmi komolyról nem volt igazából szó. Visszaértünk a hotelbe és a lakosztályunk felé vettük az irányt. Az ajtó előtt még megálltunk, Harry megölelt.
-Te és a srácok vagy nekem a legfontosabb, sosem akarlak elveszíteni, érted soha!-súgta a fülembe, mire én becsuktam a szememet és reméltem, hogy tényleg mindig együtt maradunk, mert nagyon szerettem Harryt.-Imádlak!-csókolt meg, majd lassan elengedtük egymást és én a zuhany felé vettem az irányt, lezuhanyoztam és indultam aludni.
Az agyam még kattogott egy kicsit, de ennek ellenére egész hamar elaludtam és alig vártam a holnapi utat az Angyalok Városába!   

**********

 ( És itt a meglepetés egy rész Harry szemszögéből )

 Becsukta maga mögött az ajtót és nekem máris hiányzott. Annyira imádom Jesst, hogy mindenre képes lennék érte. Sosem hittem volna, hogy én valaha is szerelmes leszek, mert igazából eddig is tetszettek a lányok, de csak játékként tekintettem rájuk. De ő teljesen más, megőrjít, elveszi az eszemet, nem bírok miatta gondolkodni, folyton ő jár az agyamban. Míg ezeket átgondoltam beértem a mi lakosztályunkba és a srácok már ott is voltak.
-Gyerekek, ez a nő.-léptem be nevetve a szobámba.
-Hát tényleg túl jó csaj hozzád, nem is értem mit akar egy ilyen lány tőled Styles.-boxolt bele a vállamba Louis.
-Igen, mert te illenél hozzá mi?-toldotta meg Liam, mire Louis átölelt és szerelmes pillantást vetett rám.
-Szívesebben halnék meg.-felelte, mire én oldalba böktem.
Az este folyamán csaptunk egy pasis estét a srácokkal a feszültség levezetése érdekében piával meg hasonló jó dolgokkal. Egy kicsit eltúloztam a bevitt Jim Beam mennyiséget és nagyon komolyra alakult a buli. A party hevében Zayn és én félrevonultunk és beszélgettünk egy kicsit, vagyis Zayn kikísért, mert én túl sokat ittam és egy picit a fejembe szállt a pia.
-Megbeszéltétek a dolgokat Jessel?-kérdezte Zayn.
-Ja, de nem értem, hogy miért nem tudsz te is kopogni, elrontottad az estémet haver!-feleltem.
-Bocs.-válaszolta ő.
-Tudod imádom őt. Ő a mindenem, nem is tudom mit tennék,ha valaki mással látnám meg. Azt hiszem megölném a csávót vagy valami ilyesmi, legyen az akárki, barát vagy ellenség.-jelentettem ki és komolyan így is gondoltam.-De örülök, hogy te ennyire jó barátom vagy nekem is meg Jessnek is.-folytattam. Mire Zayn nagyot nyelt és elég fura arcot vágott, amit nem tudtam hova tenni.
-Aha.-bökte ki, majd rágyújtott egy cigire.
-Én megyek lassan zuhanyozni, mert már nagyon szarul vagyok, nem bírnám tovább az estét és ráadásul holnap korán indulunk LA-be.-majd így is tettem.  

*******

Másnap repülőre értünk és est felé meg is érkeztünk asrácok turnéjának második helyszínére, Los Angelesbe, az Angyalok Városába. Elvarázsolt ez a hely, mindig is el akartam ide jutni és most,hogy itt vagyok, minden olyan szép. Három hétig maradunk a Los Angeles-i szállodában, de innen közben folyamatosan megyünk másik helyszínekre, de ez lesz a törzshelyünk, aminek kifejezetten örültem.

********

2 hét múlva

Két hét múlva egy hatalmas buli után kicsit másnaposan feküdtem a lakosztályom ágyában, Harry pedig mellettem feküdt és engem nézett.

-Miért nézel, ha alszok, tudod jól, hogy utálom!-mondtam durcáson

-Neked is jó reggelt gyönyörűűűm!-mondta figyelmen kívül hagyva a kérdésemet.- Készülj, ma elviszlek egy csodálatos helyre!

-Ne már, annyira fája  fejem, muszáj ma?-kérdeztem.

-Igen, szóval szedd össze magad, de lesz még időd estig!-mondta vigyorogva, majd megcsókolt.

-Jó, jó, de hova megyünk?-érdeklődtem.

-Az legyen az én titkom, de biztos vagyok benne, hogy élvezni fogod!-simogatta meg az arcomat.-Nekem van a leggyönyörűbb barátnőm a világon, szerencsés vagyok!-mondta és megpuszilt a homlokomat.

Még sokáig ágyban maradtunk és pihentünk,majd elaludtam és mire felébredtem Harry már nem volt mellettem. Lassan kikászálódtam az ágyamból, majd a fürdő felé vettem az irányt. Rápillantottam az órára, délután 4et mutatott, amin meglepődtem egy kicsit, de egész nap ráértem, szóval nem különösebben érdekelt viszont az annál inkább, hogy hová akar vinni Harry.

Este 8 felé meg is érkezett, eszméletlenül jól festett, szint újra beleszerettem. Én pedig egy csinos szettet viseltem és magamra fújtam egy kicsit a kedvenc Dior parfümömből.

  -De csinos vagy!-nézett végig rajtam elismerően a barátom.

-Köszönöm, de te sem panaszkodhatsz, eszméletlen jól nézel ki.-feleltem.

-Hát igyekeztem nem nyominak tűnni melletted, a végén még elhappolnak tőlem.-nevetett ő, majd megcsókoltam, aztán megfogtuk egymás kezét és elindultunk a rejtélyes randihelyünk felé.

Gyönyörű helyre érkeztünk, Harry kibérelte az egyik legelőkelőbb éttermet. Rendeltünk magunknak, majd elfogyasztottuk az ételt. Nagyon finom volt minden, hozzá pedig az egyik legjobb évjáratú francia pezsgőt ittuk, a barátom pedig nagyon romantikus volt végig. Nagyon élveztem az estét, de a vacsi után még közel sem volt vége. Beültünk a kocsiba és elmentünk egy eléggé eldugott helyre a belvároson belül. Harry felvezetett egy épületbe és egészen a tetejére mentünk. A kilátás gyönyörű volt, a város láttunk. Innen az emberek, az autók és minden más olyan picinek tűnt, olyan volt, mintha csak ő és én léteznénk. Odaálltam a korláthoz, Harry pedig szorosan mögöttem volt és átölelt hátulról.

-Most hol vagyunk?-kérdeztem meg.

-Igazából ez a hely nagyon fontos nekem. Apukám ide hozta fel élete szerelmét, az anyukámat és most úgy gondoltam, hogy én is megteszem ugyanezt.-súgta fülembe, leheletét a nyakamon éreztem, aminek melegségétől bizsergés járta át a testemet.

-Hát ez lennék én? Életed szerelme?-fordultam vele szembe, mire ő mélyen és jelentőségteljesen a szemembe nézett és megcsókolt, mire bennem feltört a bűntudat megint, hiszen én vagyok őszinte Harryvel, eszembe jutott ugyanis a Zaynes incidens. A csók után megfogtam a kezét és mélyen a szemébe néztem.-Harry én nem voltam veled őszinte és csináltam egy buta dolgot és ezt el kell, hogy mondjam neked, hiszen szeretlek, mindennél és mindenkinél jobban.

-Ó, mond csak nyugodtan neked bármit meg tudok bocsátani.-válaszolta.

-Hát nem is tudom, hogy kezdjem, vagy hogy ragozzam ezért elmondom kerek perec úgy, ahogy van van! De kérlek ne haragudj, mert már nagyon megbántam és csak téged szeretlek.

-Jajj Jess,megrémítesz, kérlek mond már!-unszolt.

-Szóval csókolóztam Zaynnel, de csak egyszer, kérlek ne haragudj én nem így akartam.-böktem ki végül, mire Harry arca eltorzult.

Hát ennyi lett volna a következő rész akkor jön, ha meglesz a 40 rendszeres olvasó és ezalatt legalább 15 hozzászólás! Szóval hajrá és a következő részben megígérhetem, hogy lesznek bőven izgalmak! Remélem tetszett, bár nem úgy sikerült ez a rész, ahogy akartam, de igyekeztem! Ha bármi kérésetek van itt vagy Twitteren elértek: @iloovecherllod :) Love you guys!! :) xx