Várt váratlan

Várt váratlan 

Ebben a részben végre történik valami és a szereplők bemutatása után rátérek a történtekre. Kérek mindenkit, hogy ha olvassa és valami véleménye van a sztoriról akár rossz, akár jó, írja le kulturáltan, nyugodtan hagyhattok építő kritikákat, hisz még új vagyok a blogozásban. A következő rész 3 rendszeres olvasó után jön. Kérlek terjesszétek az oldalt és okozzatok meglepetéseket. Ha van valami ötletetek írjátok. Szeretlek titeket:) 

 
            A hírnek nagyon örültem, de egyben a bennem levő furcsa érzés a tetőfokára hágott. A barátnőimnek elmondtam végül, hogy mit érzek és jót mosolyogtam rajta, hiszen sosem voltam az a típusú csaj, akinek csak úgy ismeretlenül megtetszik egy fiú, főleg nem a sztárok világában. Furcsa, hogy még alig beszéltem vele, szinte semmit sem tudok róla és mégis annyira meg akarom ismerni. Nem azért, mert ő az a srác abból a bandából, hanem mert egyszerűen megfogott a zöld szeme és megbabonázott a mosolya.
-Szerintem egy tök jó esély lesz arra, hogy megismerkedjetek a turné.- mondta Krissy, aki tényleg mindig tudja, hogy mit kell mondania.- De vigyáznod kell vele, hiszen Mr. Styles nagy csajozógép hírében áll.-tette hozzá.
            Igaza volt, nem sok mindent hallottam eddig róla, csak annyit, hogy nagyon falja a lányokat. De még korai arról áradozni, hogy mi lesz, mert nem is hiszem, hogy szimpatikus vagyok neki, hiszen még csak nem is követ Twitteren sem. Csak a képzeletem gonosz kis játéka létezik.

******

2 hét múlva

                 Gőzerővel készülődtünk a fellépésekre, hiszen mégiscsak egy One Direction turné áll előttünk, egyre jobban figyeltem a táncra és mivel már elég régen láttam Harryt nem is nagyon gondoltam már rá. Reménykedtem, hogy elmúlik ez az érzés. 

                  Egy keddi este mentem haza a próbateremből, bekapcsoltam zuhanyzás előtt a laptopomat és felnéztem Twitterre. Krissyék írogattak nekem és a csapat többi tagja, az előkészületekkel kapcsolatban. Megnéztem z újabb követőimet és ami ezután jött egyszerűen nem engedett levegőt venni. A szívem hevesebben kezdett verni és nagyon nagy boldogság fogott el, a gyomrom ugrált. Harry a követőim között volt. Írt egy személyes üzenetet is, amiben ennyi állt. 

"Remélem sikerült újra zavarba hoznom téged.... :D "

                     Elhihetitek, hogy köpni, nyelni nem tudtam, egyszerűen lüktetett bennem minden. Eszméletlenül boldog lettem. Lehet, hogy nem értettem félre azt a sok mosolygást és a dicséreteket?

Visszaírtam neki egy mosolygós fejet és, hogy várom a közös munkát, mire ő később azt írta, hogy 

 "Jó lenne találkozni hamarabb, hogy tudod, átbeszéljük a turné körüli dolgokat, a holnap 4 megfelel? "

A szívem turbó fokozatra kapcsolt és írtam neki, hogy jó és jöjjön a próbaterembe 4re. Az ujjaim remegtek a boldogságtól és reméltem, hogy nem fogok megint zavarba jönni tőle és igyekezni fogok, hogy nem is legyek vele bunkó, hogy megint ott hagyjon, mert elijesztem magamtól. Eddig akárhány fiú próbált felém közeledni mindig ez történt. Sose mertem magamhoz igazán közel engedni senkit, mert féltem a csalódástól és nem gondoltam vagyis inkább nem akartam, hogy a táncon kívül valaki vagy valami fontos legyen nekem. Talán itt az ideje kitörni ebből? Talán el kellene kezdeni valamit?

                     Kétségek gyötörtek, nem is tudtam, hogy mit akarok igazából és csak reméltem, hogy nem képzelek többet a dolog mögé, mint ami valójában van. Behunytam a szemem és csak arra tudtam gondolni, hogy megéri e valaha is feladni az eredeti tervet a bizonytalanért.

Vajon Jess érzései viszonzásra találnak vagy csak munkakapcsolat lesz az egészből? Vajon a táncot választja vagy képes lesz valami mást is érezni valaha? Karrier vagy szerelem? Valóság vagy képzelet? Ti mit gondoltok? Ha tetszik vagy valami észrevételed van kérlek hagyj kommentet, remélem, hogy én is tanulhatok majd az építő kritikáitokból és váljatok rendszeres olvasóvá. Szeretlek titeket ! xx