Ez vagyok én

          

          Átlagos napnak indult minden. Felkeltem, megmosakodtam, reggeliztem majd gyorsan elintéztem a sminkemet és a hajamat. Bepakoltam az edző cuccomat és elindultam a táncterem felé. Itt Londonban átlagosan nedves, hűvös az idő és ez ma reggel sem volt másként. Az utca zajai körülvettek és én inkább bekapcsoltam a zenét az IPad-emen, hogy el tudjak merengni a  gondolataimra és ráhangolódjak a zenére. Mindenem a tánc, egész jó vagyok és tanítok is suli mellett gyereket táncolni. Mindig megy bennem valami zene, így ebben a korai órában is. Bementem a Starbucks-ba a szokásos dupla csokis cappucinómért és már folytattam is az utamat.

          A lejátszási listán a következő szám a What makes you beautifull következett, mikor beértem a teremben. Egy egész új fiúbanda a One Direction száma, egészen bejön, de nem rajongok értük. Az edzőm hamarabb berendelt, mert azt mondta, hogy lenne egy ajánlata számomra. Kíváncsi voltam, nem tudtam elképzelni mi lehet olyan fontos, ami miatt ilyen hamar be kell jönnöm. 

Végre kijött Cheryl, az edző és behívott az irodájába. Hatalmas mosoly volt az arcán, ami még jobban fokozta a bennem rejlő kíváncsiságot. De végre belekezdett mondandójába. 

 - Jessica, (ez vagyok én) hatalmas híreim vannak.-mondta izgatottan.- Az egyik fiúbanda, a One Direction menedzsere a minap megkeresett egy kéréssel, hogy lépjünk fel előttük az egyik városi rendezvényen, és arra gondoltam, hogy te és a csapatod előadhatnátok néhány koreográfiát, mondjuk a 3. legjobbat. Válassz ki nyolc lányt és készüljetek fel. Két hetetek van felkészülni.-zárt mondandóját

- Rendben van, megtiszteltetés, hogy ránk gondolt és, hogy te engem bíztál meg ezzel a nehéz feladattal és hidd el nem fogsz bennem csalódni.- mondtam engedelmesen az edzőmnek, aki nem mellesleg a példaképem is egy személyben.

            Tényleg örültem a feladatnak, de nagy küldetésnek tartottam, hiszen csak két hetünk van és még rengeteg munka áll előttünk. Bementem a csajokhoz a próbaterembe és vázoltam a helyzetet. Nagyon izgatottak lettek és ölelgették egymást, mert nagyon szeretik ezt a bandát. 

            Gyorsan telt el ez első hét és még sehol se tartottunk, csak az első koreográfia volt kész és a csapat minden nap hajnalokig próbált, mindenki fáradt volt és ezt Cheryl is látta rajtunk, ezért egy kis meglepetéssel készült nekünk, elhozta az egyik tagját a bandának, Harryt. Nagy meglepetésünkre az egyik próba közepén besétáltak az ajtón. Harry mosolyogva jött be, a lányok a teremben sikítoztak és odarohantak az érkezőkhöz. Néhány fotó és aláírás kiosztása után visszaparancsoltam a lányokat a parkettre. Harry pedig megnézte a táncunkat. Furcsa módon mindig, mikor rám nézett és mosolygott nagyon zavarba jöttem és nem értettem, hogy miért. Én sose jövök zavarba, mindig is csak a a tánc foglalkoztatott és akkor életemben talán először elrontottam egy lépést és teljesen belezavarodtam a koreográfiába. Harry nevetett, mikor látta, hogy mennyire elpirultam Cheryl pedig rögtön rám parancsolt, hogy ez nem hozzám illő viselkedés. Igaza volt, de szerencsére hamar visszataláltam önmagamhoz és aztán minden szuperül ment tovább.

Az edzés végén Cheryl félrehívott és így szólt:

- Ez mi volt Jessica?- soha, senki nem hív Jessicának, csakis ő, általában Jess vagyok. De a kérdése jogos.- Most komolyan te is zavarba jössz ettől a sráctól, ezt nem vártam volna tőled, ezért is bíztalak meg ezzel a feladattal. Remélem nem fogok csalódni benned.- mondta és én teljesen egyetértettem vele.-Most viszont gyere, elmegyünk hármasban megbeszélni a dolgokat.

- Hármasban???- kérdeztem hirtelen és a szívem hatalmasat dobbant.

-Igen, Harry is jön, mert van pár ötlete és át kell beszélni a dolgokat.-mondta Cheryl.

         Később, miután Harry és Cheryl társaságában megkávéztunk volt időm gondolkodni és egyre másra csak a hibám és a fiú arca villant be a fejemben. Nem értettem, hogy mi ez az érzés. Jess, a kemény csaj, aki sosem volt még szerelmes és most meg nem tud szabadulni egy sztárocska képétől? Hihetetlen....de ez a srác tényleg nagyon kedves, okos és közvetlen. Ez megmutatkozott a kávé melletti beszélgetésünkből, amit azért nem részletezek, mert túl egyhangú volt, de legalább már tudtam viselkedni Harry jelenlétében is. 

          Este fürdés után bekapcsoltam alaptopomat és felmentem Twitterre, reménykedve, hogy hátha követ Mr. Styles, de elkeseredve nyugtáztam, hogy nem így lett, de miért is követne, azért mert kávézás közben megdícsért??? Én és a fantáziám, mit akarok én??!! Mindenesetre én úgy döntöttem, hogy énsem követem őt és jobb lesz elfelejteni. Kikapcsoltam a gépet és befeküdtem az ágyamba. Néztem a plafont és sokat gondolkodtam, de végül elaludtam, mert már nagyon fáradt voltam az egész napos próbálás után.

Folytatás következik, amennyiben érdekel titeket legyetek rendszeres olvasóim. Pusziiii :))