De akkor rendben vagyunk?

De akkor rendben vagyunk?

Szóval először is óóóóóriási hírem van. A blog átléptem a 3000 látogatót, ami számomra nagyon nagy dolog, hiszen még csak 2 hetes. Másodszor szeretném megköszönni mindenkinek a drukkokat az érettségire, nagyon jól esett és az előzetes visszajelzések alapján nagyon jól sikerültek a vizsgáim, bár még a nyelvvizsga előttem van, most van egy kis időm blogolni. Szóval itt is van a következő rész, nagyon várom a visszajelzéseket és külön kérném, hogy csekkoljátok az egyik olvasóm szuper blogját, bár még az elején tart, nekem nagyon tetszik, főleg a főszereplő miatt: http://fallinlovewithharrystyles.blogspot.com/. 

Reggel semmi kedvem nem volt kikelni az ágyból. Egyrészt az álom miatt, másrészt, mert minden egyes porcikám fájt. Nem tudom miért, talán elaludtam mindenem vagy ilyesmi, de az a lényeg, hogy iszonyatosan fájt mindenem, ezért inkább egész napos pihenést terveztem volna be szívem szerint, de nem hagyhatom ki a próbát. Pont mikor ez átfutott az agyamon Krissy és Eve rohantak be a szobámba.

-Jóóóóóóóóóó reggeeeeeeeelllllltttt Csipkerózsika!- ugrottak mellém az ágyban.

-Na mi van, azt hiszem a mi kis barátnőnknek mesélni valója van számunkra.-mondta Eve és közben jelentőségteljesen nézett Krissyre.

-Mire gondoltok?- tettem a hülyét, mert nem akartam most elmesélni az egész Harry históriát.

-Hát rád és a hercegedre. Mi másra gondolhatnánk?-folytatta Eve

-Jaj csajok, ne is mondjátok, azt hiszem beleestem az ördögbe.-mondtam fájdalmas hangon.

A többiek ezt vidám nevetéssel fogadták, majd Krissy szólalt meg először:

-Jól hallottam, szóval beleestél? Pedig nem úgy volt, hogy te nem vagy az a szerelmes típus?

-De igen úgy volt és úgy is van, de ez most teljesen más. Értitek? Még attól is eláll a lélegzetem, ha egy helyiségben van velem. De van itt egy bökkenő, amin nem tudok dűlőre jutni.

-A szőke szépség mi?- kérdezte Eve. 

-Konkrétan igen, állítólag a csaja, de Harry azt állítja, hogy már csak az exe és neki nem jelent semmit, csakhogy én ezt nem nagyon tudom elhinni, én azt látom Emmán, hogy ő bele van esve Harrybe, de Harry állítja, hogy neki most már más kell.

A lányok összenéztek és felhúzták gyönyörűen ívelt szemöldöküket, utáltam mikor ezt csinálják, annyira okosabbnak és felnőttesebbnek tűnnek nálam. Mondjuk az egyszer fix, hogy a szerelem terén jóval tapasztaltabbak.

-Szerintem próbára kéne tenned a csávót. Nézd meg, hogy kit szeret. Csinálj úgy, mintha meg se történt volna a tegnap este, menj el vele valahová kettesbe és majd alakulnak a dolgok. Úgyis hamarosan meg fogod tudni, hogy mi a szitu, addig meg csak érezd jól magad. Gondolj csak bele, mikor tegnap azzal a nővel táncolt a herceged nem tűnt éppen fülig szerelmesnek a táncpartnerébe és még utánad is jött utána.-igaza volt, de egy dolog csak most tudatosult bennem, nekik nem kéne tudniuk Harry esti látogatásáról, hisz Krissyt megkértem, hogy ne mondjon semmitse Harrynek arról, hogy hol vagyok.

-És ti honnan tudjátok, hogy utánam jött? Nem úgy volt, hogy Krissy nem tudod, hogy hol vagyok?- szegeztem neki a kérdést. Krissy édes mosolyra húzta a száját.

-Aj tudom, de nem akarok a barátnőm boldogságába állni!-mondta és ezzel a kijelentésével mindent megbocsátottam neki, amúgy sem haragudtam annyira, de el is felejtettem, hogy megszegte, amit ígért.

-Annyira szeretlek titeket.-öleltem meg a csajokat.- Most viszont készülődni kéne, hisz mindjárt kezdődik a közös reggeli.-mondtam, majd a gardróbomhoz mentem.

Mivel semmi különlegeset nem terveztem mára, de azért mégiscsak szerettem volna csinosan kinézni egy  fehér toppot és egy barackvirágszínű szoknyát vettem fel hozzá, pedig egy szívecskés nyakláncot és a hajamat lazán a vállamra engedtem, majd lementünk a hallba reggelizni.

*********

             A srácok már rég ott voltak és hatalmas meglepetésemre és meghökkenésemre Emma is és Harry mellett ült, akivel éppen bájcsevejt folytatott, mikor beléptem. Zayn hívott, hogy üljek oda mellé és ebben a pillanatban pont ehhez is volt kedvem. Láttam, hogy Harrynek nem tetszik a dolog és, hogy unja is a szőke cicababa csivitelését, de akkor miért engedte maga mellé. Igaza is volt Krissynek, azt hiszem hamarosan tudni fogom, hogy mit kell tennem. Ekkor jött egy SMSem Harrytől, hogy 10 perc múlva menjek ki a mosdóba, ő majd mindent elmagyaráz. Pont ettől féltem, hogy majd elkezd magyarázkodni, pedig jelen pillanatban nagyon nem voltam a magyarázkodásaira kíváncsi, majd Emma meghallgatja, ha akarja. Ránéztem Harryre és ahogy megláttam az arckifejezését rögtön tudtam, hogy ki kell mennem. Nagyon lassan telt el ez a 10 perc, de aztán végre vége lett és gyorsan odaszóltam Zaynnek, hogy kimegyek a mosdóba, mire ő felvonta a szemöldökét, mert nyilván észrevette, hogy Harry is felállt az asztaltól kb. két percre, de csak bólintott egyet és én elindultam kifelé. 

              Végigmentem a folyosón, de Harryt nem láttam sehol. Pont nyúltam a telefonom felé, hogy írjak neki, hogy hol van, mikor egy kéz megfogott és berántott egy kis folyosóra. Nagyon megijedtem, de sejtettem, hogy ki lehet az. Ő is volt.

-Úristen, normális vagy?-szegeztem neki a kérdést.

-Bocsi, de muszáj volt, majdnem elmentél mellettem.-mondta Harry bocsánatkérően.

-Nem gond, csak máskor mondjuk pisszeghetnél vagy valami, mielőtt berántasz egy sötét zugba.

-Tényleg sajnálom, de vészhelyzet van!-mondta bocsánatkérően, mire én bólintottam.

-Amúgy mi volt ilyen sürgős, amit nem tudtál volna Emmával is ugyanúgy megbeszélni?-kérdeztem, miközben egyenesen a gyönyörű szemeibe néztem, amitől a szívem még mindig iszonyú futamot futott.

-Hát pont erről akartam veled beszélni. Úgy döntött, hogy még a ma reggelt a hotelben tölti, hogy velem lehessen, de nyugi be se engedtem a szobámba, szóval nem volt semmi és, amit tegnap este mondtam, még mindig fenntartom.-mondta.- Csak kíváncsi voltam, hogy akkor minden rendben van e vagy most ez mindent elront, mert nem akarom, hogy elrontson mindent.

-Harry, ezt már tegnap este is mondtam. SEMMI sincs rendben, hiszen még nem is volt köztünk semmi komoly vagy ilyenek tudod, nem tartozol nekem semmivel nem jártunk vagy hasonló.

-Nem volt semmi komoly? És akkor ezt minek neveznéd?- kérdezte, majd úgy csókolt meg, mint még soha, úgy éreztem, hogy ezzel a csókkal teljesen a magáévá tett. Mintha valamit aláírtunk volna, hogy mi összetartozunk. Ez határozottan nem egy komolytalan baráti csókocska volt. Nem tudom meddig tarthatott, de azt hiszem, hogy ha van mennyország, hát ezzel a csókkal odarepített. A  szívem 10000rel vert. Nem tudtam koordinálni a cselekedeteimet és azt hiszem, hogy Harry ezt pontosan tudta, mert még a közelnél is közelebbre jött és olyan szenvedéllyel csókolt, mintha ez lenne élete utolsó csókja. Teljesen a falhoz szorított és a testemet kellemes fájdalom hatotta át. Azt hiszem ezt nevezik szenvedélynek. Igen, tudtam szenvedélyesen beleszerettem Harry Stylesba, nem volt mit tenni. Lassan eltoltam magamtól, ami nem igazán tetszett neki, majd így szóltam:

-Vissza kell mennem, hiányolni fognak, tudod fontos ember vagyok.- mondtam majd ismét faképnél hagytam.

-Nem menekülhetsz mindig el Jessy, egyszer úgyis elkaplak és, akkor már nem tudsz majd hova menekülni.-mondta Harry nagyon rossz fiús hangon, ami megbizsergetett és azt hiszem alig vártam azt a pillanatot, hogy elkapjon és ne tudjak megszabadulni tőle. Maert imádom ezt a srácot. Teljes szívemből és teljes lelkemből.

Visszaértem, majd írtam Harrynek egy üzit, hogy igen bébi, minden rendben van és azt hiszem, hogy én is szeretlek. Majd elmosolyodtam és eltettem a telefonomat, majd Zaynre néztem, aki a kezemet figyelte és láttam némi csalódottságot az arcán. Nem értettem miért csalódott, biztos valami rossz dolog történt vagy valami, míg nem voltam itt.

-Szóval akkor szereted?-kérdezte.

-Igen, azt hiszem, hogy teljesen belezúgtam.-mondtam sóhajtva.-Miért?

-Semmi, semmi legyetek boldogok.-mosolygott, de én láttam, hogy valami bujkál a mosolya mögött, mert nem volt az a tőle megszokott felhőtlen mosoly, de most kicsit önzőségből is, de nem akartam mással foglalkozni, mert nagyon boldog voltam.

Ebben a percben Harry is visszaérkezett a hallba, majd annyit láttam, hogy Emma feláll és sietősen Harry irányába megy. Mit akarhat még tőle, hiszen Harry megmondta, hogy nincs köztük semmi. Ekkor az történt, amit még legdurvább álmaimban is durvának tartanék. A szőke bombázó lesmárolta az ÉN hercegemet. Úgy, ahogy volt telibe csókolta azokat az ajkakat, amelyek pár percre még z én ajkaimat csókolták. A teremben hulla csönd lett, azt hiszem, hogy csak az én elhaló szívverésemet lehetett hallani. Vége volt mindennek nem bírtam tovább. A szívem ebben a pillanatban 10000 apró szilánkra tört és kirohantam a teremből.

Hát ennyi lett volna mára, remélem tetszett, várom a hozzászólásokat és sajnálom, hogy a vége ilyen rossz lett. A folytatás csak azután fog jönni, ha látni fogom, hogy hogy tetszett nektek, mert tényleg nem lett ez a rész annyira jó. 

Twitter: @iloovecherlloyd